2009. június 11., csütörtök

Fasírtok

Kedves szomszédasszonyom nagyon nyitott személyiség, ezért érdeklődött a nyersétkezésünk iránt. Többször vittünk is át kóstolót édes ételeinkből.

Aztán május elején kölcsönadtam neki Victoria Boutenko könyvét. Egy nap alatt ki is olvasta! Gitta blogját is rendszeresen olvasta már, és akkor volt friss bejegyzésben a Bolognai fasírt. Nagyon tetszett neki, meg is beszéltük, hogy elkészítjük közösen.

Aszalás előtt hihetetlenül finom pástétom volt. Aszalással kicsit megváltozott az íze, de így sem volt rossz:-).

Így néztek ki szeletelés után, és az illatuk...


Többször olvasgattam már a fasírtokról, hogy a nyerskonyha alapvető ételei, de egyedül nem mertem addig belevágni, kípróbálni.

Aztán fellelkesültem!

Az ebédről megmaradt salátából ilyen fasírtok készültek este:



Hozzávalók:

1-2 db répa lereszelve
1 darabka lilakáposzta lereszelve (vagy 5-6 levél apró kockákra vágva)
1 kis szál fehérrépa lereszelve
fél fej lilahagyma apró kockákra vágva
4-5 ek. paradicsomöntet (mivel épp nem volt paradicsomom, házi paradicsomlét használtam, de 1 paradicsom turmixolva helyettesíti)
fűszerek: só, őrölt kömény, pár csepp szójaszósz (én a világosat szeretem, mert lágyabb az íze)

A zöldség kb. 1,5 csészényi volt, ehhez adtam kb. 2 csészényi áztatott napraforgómagot, és egy gerezd fokhagymát, amit aprítóban daraboltam össze.


Két Excalibur tálcára való mennyiség lett.

Hogy ne menjen üresen az aszaló, körülnéztem a hűtőben, hogy milyen zöldséget használhatnék még fel fasírtnak.

Találtam két ráncos céklát, meg majdnem egy egész csomag kissé levénült spárgát, ami salátába már nem túl jó.

Mindegyiket alaposan meghámoztam, tettem hozzá 1 kisebb vöröshagymát, 1,5-2 csésze áztatott napraforgót, szezámmagot aprítva, és egy fél marék áztatott fenyőmagot is egészben.

Fűszernek sót és őrölt köményt használtam, talán még egy gerezd fokhagyma is ment bele. (Másra legalábbis nem emlékszem már...)
Két ilyen tálcányi lett a masszából:


A színe nem mindennapi, az tény:-).
Férjemnek ez ízlett a legjobban a háromból, és tényleg finom volt! Az egész fenyőmag különösen jót tett neki.
Az öt tálcányi fasírt így festett:





Jobb oldalon a céklás-spárgás, középen egy sor bolognai, bal oldalon pedig a káposztás-répás.

Sajnos azonban egy hét elteltével apró fehér foltocskák jelentek meg rajtuk, és büdös, savanykás szaguk lett... Nagyon sajnáltam őket:-(

A dolog tanulsága:

-vagy kisebb adagot készíteni egyszerre (Hiába vagyunk család, ez a mennyiség egyszerre túl nagy, mivel ilyen zsiradéktartalmú ételből nem sokat lehet egyszerre megenni.)
-vagy jobban ki kell szárítani
-De az is lehet, hogy hűtőben tárola tovább bírták volna, mint a konyhában, légmentesen zárt dobozkában.

Gitta hűtőben tárolja, mostmár én is, és jobban kiszárítom:-)

2 megjegyzés:

  1. Nagyon kreatív vagy, remekül néznek ki ezek a fasírtok. Igen, szigorúan hidegen kell tartani őket, így elállnak 1 hétig, vagy tovább is, de nálam 1 hét alatt eddig mindig elfogyott. 2-3 darabnál többet én sem tudok belőle megenni, nagyon kiadós.
    Nekem 5 tálcás aszalóm van, és így szoktam kihasználni: 2 tálca kréker, 2 tálca valamilyen gyümölcs, vagy gyümölcslap, vagy süti, 1 tálca fasírt. Először féltem, hogy az illatok összekeverednek, és majd fokhagyma szagú lesz a gyümölcslap, de nem lett. Működik a dolog.

    VálaszTörlés
  2. Mindhárom fasírtot megkóstoltam, nagyon finomak lettek! Legjobban a káposztás-répás ízlett.

    VálaszTörlés