2009. szeptember 12., szombat

Mungóbab

Először egy bioboltban találkoztunk szembe a csíráztatni való magok között. Szimpatikus volt, és nem is túl drága, így hát megvettem.

Jó választás volt! A csíra íze nagyon hasonlít a (nyers) zöldborsóra, és még zöld is:-). Ezért is került bele az élő zöldséglevesbe is.

Jázmin pedig odáig van érte! Egyszer egy jó csészényit megettünk ebéd után, csak úgy „desszertnek”.

Néhány adat a mungóbabról (Forrás):

"Mungóbab (Vigna mungo L.). B-vitamint, vasat, folsavat, magnéziumot, mangánt, foszfort tartalmaz. Apró szemű, könnyen emészthető, rostban gazdag, segíti a salakanyagok távozását és a méregtelenítést. Némi E-vitamint is tartalmaz, ezért a betegek rák- és vastagbéldiétájában nélkülözhetetlen. Keleten konzervként is forgalmazzák, előfőzve.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Zöld hüvelyét, száraz magját és az abból készült csíranövényt fogyasztják. Az érett mag kb. 22% fehérjét, és mintegy 0,5% olajat, viszonylag sok vasat, meszet és C-vitamint tartalmaz. Termőhelyein ezért főleg kisgyermekek részére készítenek belőle ételeket.

A mungó bab lisztje magas fehérje tartalmánál és alacsony zsír és szénhidrát tartalmánál fogva értékesebb tápanyag, mint a búzaliszt. Nagy mennyiségben tartalmaz B1-, B2-vitaminokat, A-vitamin elővitaminját, kálciumot, foszfort és vasat.

A termés nagyobb részét nem étkezési száraz babként, hanem csíráztatva (csíranövényként) fogyasztják, amely a csírázás során feltáródott tápanyagok következtében sokkal értékesebb táplálék."

Azt is olvastam, hogy a kínai üvegtészta alapja is a mungóbab (finomra őrölt lisztje).

Mi a következőképp fogyasztjuk:

-magában, zöldséges-sós étkezéseknél
-salátában
-fasírtokban

Múltkoriban rengeteg mungóbab csíra maradt rám (már túl nagy volt), de kidobni sajnáltam volna. Így hát dobtam hozzá ezt-azt, aprítottam, és ez a „csoda” született:

Mungóbabos pástétom és fasírt

2 cs mungóbab csíra
1 cs napraforgócsíra (nálam szárítva volt)
0,5 cs barna lenmag (külön jót tesz neki a sárgától markánsabb íze)
0,5 cs áztatott dió
1 cső kukorica
2 db paradicsom
1 vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma


A lenmagot szárazon őröljük. A többi hozzávalót aprítóban dolgozzuk masszává, majd jöhet bele a lenmag is, azzal is forgatjuk egy keveset.

Általában nem használok ennyi hagymát, de most mégis így jött ki, és hihetetlenül finom lett!

Krékerrel, zöldségekkel együtt laktató, ízletes ebéd. Én így fogyasztottam:



Jégsaláta levélen, kukoricás krékeren, fekete olajbogyóval, paradicsommal és uborkával.

Már a látványtól újra beindul az emésztésem:-)

Eredetileg fasírtot terveztem, így a nagy részét leaszaltam. A pástétom egy-két napig eláll hűtőben.

Egészségetekre!

2009. szeptember 6., vasárnap

Hajdina, hajdina, haj...

Mi nagyon szeretjük a csíráját (1-2 naposan), mert finom, semleges ízű, és nagyon laktató.

Gittánál szintén nagyon sok receptben szerepel, most jön néhány tőlem is.

Egyszer nem volt időm felhasználni a 2 napos hajdinacsírákat, így gondoltam egyet, és megaszaltam.


Az eredmény: finom, ropogós hajdina falatkák!
Utána jutott eszembe, hogy Angela Stokes receptgyűjteményében olvastam már az ötletet ilyen néven.

Aztán gondoltam egyet, és kipróbáltam beízesítve.

Az elkészítés pofon egyszerű, az eredmény mégis hmmmmmm!

A hajdinát egy éjszakára (de legalább 4 órára) beáztatom, majd leöblítem, és fél, vagy egy napig csíráztatom, közben egy-két alkalommal leöblítem (2 naposan már sajátos utóíze van).

Ezután készítek valamilyen édes szószt, amiben áztatom egy éjszakát, vagy néhány órát. Hűtőbe szoktam tenni, nehogy „megbuggyanjon”.

Tipp: Ha a hajdinacsírát egy-két órát szárítjuk beízesítés előtt, akkor jobban be tudja szívni az öntetet.

A potluckra a következő változatokat készítettem (kékben a ropogós kukoricafalatkák):



Mazsolás hajdinafalatkák
(a képen pirosban)

1 cs mazsola
1 cs víz
1-2 cs hajdinacsíra


A mazsolát néhány órára beáztatom langyos vízben (vagy egy éjszakára hidegben), majd turmixolom az áztatólevével. Lehet, hogy még kell hozzá víz, hogy elég híg legyen. Jöhet bele a kissé előszárított és/vagy a frissen átmosott hajdinacsíra.



Datolyás hajdinafalatkák (zöldben)


Ugyanaz, mint a mazsolásnál, csak itt a datolya ízesít. A datolya kicsit több vizet igényel, mert szárazabb a mazsolánál.


Szedres hajdinafalatkák (narancssárgában)

2 cs szeder
6-8 szem datolya
4 ek méz
Hajdinacsíra


A szószhoz ugyanúgy turmixoltam az összetevőket, majd leszűrtem (hogy ne zavarjanak be a szedermagok….).



Miután már jól beitták az ízesített levet, az aszaló tapadásmentes alátétére felkenem kb. fél cm vastagon, és addig aszalom, amíg az öntet ki nem szárad, és a hajdina ropogós nem lesz. Ez fél-egy nap lehet, attól függően, hogy mennyire volt nedves az öntet. A datolyás elég sűrű volt, a szedres jó híg, így előbbinek fél nap kellett, utóbbinak kicsit több.



Első alkalommal (gyengébb minőségű sütőpapírt használtam, de meg is bántam! Alig bírtam levakarni a hajdinát szárítás után...


A csíráztatott hajdina édes öntettel, gyümölcsökkel is kiváló, frissen, szárítás nélkül.


Egyik nyári reggelim például ez volt:



Hajdinacsíra almás-mazsolás turmixban, egy szelet dinnyével és kókuszgolyóval.

Sőt, aprítóban, vagy a turmix pulzáló állásával zabkására emlékeztető állagú hajdinakását is készíthetünk. Így fest a szedres változat:


Hajdina müzli a potluckon:



3 féle ízesítésű hajdinafalatka
mazsola
kókuszreszelék
napraforgómag (áztatva, szárítva)

A hozzávalókat egyszerűen összekeverjük. Fogyaszthatjuk gyümölccsel, gyümölcslével, esetleg olajos magból készült tejjel.

Finom és laktató reggeli vagy vacsora (nálunk legalábbis az szokott édes lenni).


Jó étvégyat!