Férjem unokatestvére egy jó évvel ezelőtt mesélt nekünk nagy átéléssel Victoria Boutenko: A nyers étel csodája című könyvéről, a zöld növények csodás ásványianyag- és fehérjetartalmáról. A dolog megmozgatta a fantáziámat...
Aztán várandós lettem, és a vashiány megelőzése, és a szörnyű fáradtságérzés elmulasztása érdekében kipróbáltam a csalános zöldségturmixot, de nem aratott túl nagy sikert... Pár hónap kihagyás után kiderült, hogy vashiányos vagyok. Néhány ismerős ajánlására kipróbáltam a csalánt gyümölccsel turmixolva, és így már jó volt! (Persze, a zöldséges sem lett volna olyan vészes, ha szárat nem teszem bele, vagy nem rúdmixert, hanem turmixgépet használtam volna.)
A kislányomnak minden reggelire készítettem gyümölcspépet, magamnak meg csalánt raktam hozzá (2008 augusztusától kezdve). Ez így nagyon bevált, a vérképem is rendbejött.
Második lányunk születése előtt nem sokkal, októberben komolyabban elkezdtem gondolkodni a nyers étkezésről, erre való áttérésről. Mert ha másfél éves kislányunk megszokja a hagyományos étrendet, rettentő nehéz lesz átszoktatni, mivel ahhoz még kicsi, hogy megértse, mi az egészséges, a megszokott ízek, látvány pedig nagyon fontos.
Persze mindig is törekedtünk az egészséges étkezésre, hogy minél több nyers gyümölcs és zöldsség legyen az étlapon (reggelire kása gyümölcssalátával, ebéd nem nagyon volt zöldség, vagy zöldségsaláta nélkül, vacsira is valami "élő"). A kenyeret is magam sütöttem, saját búzából, különféle hüvelyesek, gabonák, magvak kiegészítésével (Ezékiel-kenyér továbbfejlesztett változata). Csak növényi alapanyagokat használtam, csak terhességem alatt szoktam vissza kicsit a joghurtra, fehér csokira...
Megtaláltam Urbán Vali honlapját, ő fordította V. Boutenko könyvét. Ajánlott még egy receptes könyvet is (Angela Stokes: Élő ételfinomságok receptkönyve). Belelkesedtem, és férjem támogatásával, megrendeltem a két művet. Az egyik épp kifogyott, így jó sokat kellett várnom. Amikor végre megkaptam (Zsani lányunk születése után), alig bírtam letenni Victoria írását, szoptatás közben folyton a kezemben volt.
Elolvastam... Hát, nem semmi! Mindenkinek ajánlom!
A csalános turmixot a család többi tagjával is megkóstoltattam, így a reggeli állandó része lett. A megszokott ebéd mellé elkezdtem zöldséges, zöld leveles "önteteket" gyártani. Kissé vad ízük miatt kellett melléjük a zöldségsaláta, illetve valamilyen megszokott főtt étel (krumpli, tészta). A vacsora még maradt hagyományos kenyér, szendvics, pizza zöldséggel. NEM MEGY ÁM OLYAN EGYSZERŰEN AZ ÁTÁLLÁS!!!
Folytatás hamarosan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése