2009. szeptember 6., vasárnap

Hajdina, hajdina, haj...

Mi nagyon szeretjük a csíráját (1-2 naposan), mert finom, semleges ízű, és nagyon laktató.

Gittánál szintén nagyon sok receptben szerepel, most jön néhány tőlem is.

Egyszer nem volt időm felhasználni a 2 napos hajdinacsírákat, így gondoltam egyet, és megaszaltam.


Az eredmény: finom, ropogós hajdina falatkák!
Utána jutott eszembe, hogy Angela Stokes receptgyűjteményében olvastam már az ötletet ilyen néven.

Aztán gondoltam egyet, és kipróbáltam beízesítve.

Az elkészítés pofon egyszerű, az eredmény mégis hmmmmmm!

A hajdinát egy éjszakára (de legalább 4 órára) beáztatom, majd leöblítem, és fél, vagy egy napig csíráztatom, közben egy-két alkalommal leöblítem (2 naposan már sajátos utóíze van).

Ezután készítek valamilyen édes szószt, amiben áztatom egy éjszakát, vagy néhány órát. Hűtőbe szoktam tenni, nehogy „megbuggyanjon”.

Tipp: Ha a hajdinacsírát egy-két órát szárítjuk beízesítés előtt, akkor jobban be tudja szívni az öntetet.

A potluckra a következő változatokat készítettem (kékben a ropogós kukoricafalatkák):



Mazsolás hajdinafalatkák
(a képen pirosban)

1 cs mazsola
1 cs víz
1-2 cs hajdinacsíra


A mazsolát néhány órára beáztatom langyos vízben (vagy egy éjszakára hidegben), majd turmixolom az áztatólevével. Lehet, hogy még kell hozzá víz, hogy elég híg legyen. Jöhet bele a kissé előszárított és/vagy a frissen átmosott hajdinacsíra.



Datolyás hajdinafalatkák (zöldben)


Ugyanaz, mint a mazsolásnál, csak itt a datolya ízesít. A datolya kicsit több vizet igényel, mert szárazabb a mazsolánál.


Szedres hajdinafalatkák (narancssárgában)

2 cs szeder
6-8 szem datolya
4 ek méz
Hajdinacsíra


A szószhoz ugyanúgy turmixoltam az összetevőket, majd leszűrtem (hogy ne zavarjanak be a szedermagok….).



Miután már jól beitták az ízesített levet, az aszaló tapadásmentes alátétére felkenem kb. fél cm vastagon, és addig aszalom, amíg az öntet ki nem szárad, és a hajdina ropogós nem lesz. Ez fél-egy nap lehet, attól függően, hogy mennyire volt nedves az öntet. A datolyás elég sűrű volt, a szedres jó híg, így előbbinek fél nap kellett, utóbbinak kicsit több.



Első alkalommal (gyengébb minőségű sütőpapírt használtam, de meg is bántam! Alig bírtam levakarni a hajdinát szárítás után...


A csíráztatott hajdina édes öntettel, gyümölcsökkel is kiváló, frissen, szárítás nélkül.


Egyik nyári reggelim például ez volt:



Hajdinacsíra almás-mazsolás turmixban, egy szelet dinnyével és kókuszgolyóval.

Sőt, aprítóban, vagy a turmix pulzáló állásával zabkására emlékeztető állagú hajdinakását is készíthetünk. Így fest a szedres változat:


Hajdina müzli a potluckon:



3 féle ízesítésű hajdinafalatka
mazsola
kókuszreszelék
napraforgómag (áztatva, szárítva)

A hozzávalókat egyszerűen összekeverjük. Fogyaszthatjuk gyümölccsel, gyümölcslével, esetleg olajos magból készült tejjel.

Finom és laktató reggeli vagy vacsora (nálunk legalábbis az szokott édes lenni).


Jó étvégyat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése