2010. január 25., hétfő

Potluck 2010. január

Mostanában elég keveset blogolok, mert inkább a munkámra, és a háztartásra koncentrálok… Azért nagy lelkesedéssel készültem a potluckra (főleg, hogy miattam lett vasárnapra rakva, amit ezúttal is köszönök mindenkinek!).

Fiatalkorom egyik kísértése a paprikás chips. Azon agyaltam, hogyan lehetne hasonlót nyersen?

Aztán kipróbáltam, és ez született belőle:

Paprikás sütőtök chips

Szószhoz:
1 cs szárított paradicsom (házi késztésű, só nélkül szárított szeletek)
1 cs szárított piros húsú paprika (szintén házi)
2-3 ek olívaolaj
2 kk olívaolajban áztatott fokhagyma (Angela Stokes-tól vettem, így nem olyan csípős, és büdös…)
2 ek olívaolajban áztatott vöröshagyma (szintén kellemesebb így az íze)
1 kk pirospaprika (fűszer)
1-2 kk só
1-2 cs víz

A paradicsomot és paprikát áztattam, majd levével, és a többi hozzávalóval együtt turmixoltam.

A tököt hámoztam, daraboltam, majd vastagabb szeletelőn, kb. 2 mm vastagságú chipseket készítettem belőle. Ezután a szószba áztatva állt egy éjszakán át a hűtőszekrényben (kevesebb idő is elég lett volna, de így volt kapacitásom…), majd addig aszaltam, míg száraz, és ropogós nem lett.

A tök elég édeskés, így sok sót igényel. Aszalás előtt még egy kis sóval meghintettem, mert sótlannak találtam. De ez ízlés szerint változtatható.

Egy gyermek véleményét kifüleltem: „Ez jobb, mint a bolti!” Ennél nagyobb dicséret nem is kell:-)

Hajdinás fasírt



A paprikás szószból maradt egy csészényi, ezt felturbózva tuti jó kis fasírt született. Eddig nagyrészt olajos mag alapú burgereket készítettem, mungóbab-, és/vagy lencsecsírával. Ez sokkal lágyabb, könnyebb lett.

1 cs chips szósz
1 cs szezámmag
1 cs tökmag
0,5 cs barna lenmag
2-3 cs 2 napos hajdinacsíra
1,5-2 fej olívaolajban áztatott vöröshagyma
6-7 gerezd olívaolajban áztatott fokhagyma
Só

A magvak itt is áztatva, szárítva voltak (kivéve a lenmagot), szárazon daráltam őket, a hagymákat pedig a hajdinával együtt aprítottam. A hozzávalókból masszát gyúrtam, majd Gittához hasonlóan, kis rudakat készítettem. Pár óra szárítás után szeletelhetővé váltak, majd addig aszaltam, míg egészen ropogós nem lett. Így tovább eláll, és a készítésekor még nem tudtam, hogy elviszem, és az utolsó morzsáig el fog fogyni:-)

Hogy teljes legyen a „fogás”, egy salátát is készítettem, szintén sütőtökből.

Sütőtökös jégsaláta


1 jégsaláta
1 darab sütőtök (kb. 2 ökölnyi méret)
5 db kisebb paradicsom
5 szál újhagyma
Fél uborka
2 ek olívaolaj (e
Só

A sütőtököt nagylyukú reszelőn eresztettem át, a többi zöldséget kisebb-nagyobb kockákra vágtam. Só, olaj, keverés, és fogyasztás jó étvággyal!


Egyébként jó hangulatúösszejövetele volt, most gyermek nélkül érkeztem (mint Bogi és Gábor is). Az este vége felé gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatban jót beszélgettünk (én legalábbis élvezetem).

Ajánlottam egy friss olvasmányélményemet is: dr. James Dobson- Az akaratos gyerek


Hihetetlenül jó könyv, a hozzám hasonló, erős akaratú gyermekek kissé engedékeny, és "én ezt nem bírom, inkább nem harcolok, és feladom" (aztán fejemre nő a gyermek, és nem győzök szégyenkezni engedetlensége, szemtelensége miatt) szemléletű édesanyáknak különösképpen. A gyermek megértését segíti, a hozzájuk való helyes viszonyt, a helyes nevelést, ebben pedig a (nem indulatból, hanem ésszerűen, következetesen végrehajtott) fegyelmezés szerepét tárgyalja, nagyon érzékletes példákkal, tapasztalatokkal alátámasztva.


Szombaton kezdtem el olvasni James Dobson: Fegyelmezz! Megéri! című művét, mely szintén nagyon hasznos tanácsadó lesz, máraz eslő példájában magamra ismertem.


Akit érdekel a könyv, a neten rákeresve is talál pár könyvesboltot, ahol beszerezhető, illetve meg is rendelhető.


Sok sikert mindenkinek!

2010. január 24., vasárnap

Zsani egy éves…

…már több, mint 2 hónapja. (2009.11.15)

Azóta tervezem a poszt megírását, de mindeddig túl sok volt a tennivaló, és az ünnepek előtt eljöttem otthonról rokonlátogatásra, egy hónapig voltam távol...

Kedves olvasóim, köszönöm türelmeteket és figyelmeteket, és kicsit megkésve ugyan,de Boldog, Nyugodt, Békés Új Évet kívánok!

Zsani szülinapi tortája nagyon egyszerű, mégis hihetetlenül finom lett!

Szülinapi Almatorta

Alap:
1 cs dió
1 cs mandula
1 cs datolya

0,5 cs mazsola

0,5 cs sárga lenmag (szrazon darálva)

1 cs hajdinacsíra liszt (szárított hajdinacsíra megőrölve)
3-4 ek méz
1 tk vaníliapor

Töltelék:
(Rém egyszerű, és hihetetlenül finom!!!)

2-3 db savanykás alma
2-3 ek méz
0,5 tk vaníliapor

A tortaalap arányai nem teljesen fixek. A dió és mandula előzőleg be volt áztatva egy éjszakára, majd megszárítottam aszalóban (így egész más ízük van, mint közvetlenül a zacskóból), és szárazon daráltam. A datolyát és mazsolát áztatólevével együtt turmixoltam a mézzel és vaníliaporral. Ezután jött bele a magőrlemény, és a hajdinacsíraliszt. Így egy jól kezelhető masszát kaptam. Ezt folpackkal kibélelt tortaformába nyomkodtam kb 1-1,5 cm vastagságban, majd a tortaforma tetejére borítottam az aszaló rácsát fejjel lefelé, majd egy gyors mozdulattal megfordítottam.
A tortaalap kijött a formából, és a folpackot szépen le lehetett fejteni róla. A massza nedvességtartalmától függően 16-24 órát aszaljuk. (Ha 1-2 napon belül elfogyasztjuk, kevesebb ideig is elég, de ha teljesen kiszárítjuk, akkor hetekig is eláll gond nélkül, persze nedvességtől védett, hűvös helyen, én műanyag dobozban tárolom.)

A töltelékhez az almát lereszeljük, héjastól (!), majd meghintjük a vaníliaporral, és jól belemasszírozzuk a mézet.

Díszítés tetszés szerinti, itt darált mandula és dió, vörösáfonya, és kesudió.

Az ünnepelt olyan lelkesen fogyasztotta, hogy alig győztem etetni. Azóta is, bármikor készítem, már a látványától is teljes lelkesedésben tör ki.

Jó étvégyat hozzá Nektek is!

2009. december 2., szerda

Egy kis innivaló...

A múlt hét csütörtöki előadásra készítettem egy kis zöld turmixot, illetve mandulatejet is, hiszen ezek is alapvető elemei a kiegyensúlyozott élő táplálkozásnak.

Mandulatej

200 g mandula

1,5 liter víz

1 ek méz

1 csipet só

A mandulát egy éjszekára (8-10 órára) beáztatjuk. Ha a héja nem jön le könnyen, meleg/forró vízbe dobjuk, így pucoljuk meg. A metisztított mandula mehet a turmixba, ráöntünk annyi vizet, amennyi éppen ellepi, és turmixoljuk, majd a maradék vizet is ráöntjük, ízesítjük. Ha kész, szűrőzsákkal, vagy szűrőbe helyezett finom szövésű anyaggal leszűrjük.

A só kiemeli a "tej" ízét, nélküle "vízízű".

A magtejek közül szerintem a mandula hasonlít leginkább a tehéntejre. A mandula arányát lehet egyébként növelni, akkor tartalmasabb lesz. Csak ízlés, és pénztárca kérdése...

A magpépből, ami marad, általában kókuszgolyót készítek, Zsani nagy örömére. Ha valami golyó formájú és édes, akkor jöhet száz is!

Nem annyira zöld-turmix



Nem sikerült hagyományos salátát kapnom, és időm nem volt, hogy a kertben csalánra vadásszak, így maradt a jégsaláta. Hiába szedtem le kettőről is a külső, sötétebb leveleket, a végeredmény csak nem lett zöld... De annál finomabb!

Hozzávalók:
2 banán
4 piros alma
fél jégsaláta
3-4 szem áztatott datolya (épp volt kéznél, azért került bele, de nélküle is tökéletes lett volna)
1 pohár víz

Darabolunk, turmixolunk, és ehetjük/ihatjuk ezt a tömény vitamint, energiát és lúgosító csodát!

Váljék egészségetekre!

2009. november 30., hétfő

Nyersétel bemutató-aszaló nélküli ételek

A csütörtök esti előadás és ételbemutató nagyon jól sikerült!:-)


Nem voltak sokan ugyan (12 fő+ a segítségem, Icuka), de ők lelkesen figyeltek a 15 perces ismertetőm alatt, majd lelkesen kóstolgattak (ehhez +3 fő is csatlakozott).


Ezeket az aszaló nélkül elkészíthető ételeket mutattam be:


(A fotók sajnos nem a legjobbak... Az előadó "Befejezésül annyit mondanék még, mielőtt átadom a szót..." kezdetű mondatára kaptam fel lélekszakadva a gépet, hogy megörökítsem alkotásaimat, még mielőtt a hallgatóság "kóstolgató társasággá" nem változott a rövid ismertetőmet követően...)


"Mákos tészta" (Mákos alma)

Nem sikerült túl fotogénre, de az íze!!! (Később pótolom a képet...)

Az elkészítése pofon egyszerű:


2 db nagy zöldalmát (héjával együtt), és 2 db kis pirosat (hámozzuk) lereszelünk nagylyukú reszelőn, majd pár csepp citromlevet, és 2-3 ek. mézet belemasszírozunk. Ezután jöhet rá a darált mák (először áztattam, majd sütőpapíron szárítottam). Máris kész!


Búzacsírás-diós gyümölcssaláta


Édesanyám egyik specialitása volt a főtt búzás gyümölcssaláta, amelybe az idénygyümölcsökön és búzán kívül még dió is került. Gondoltam, kipróbálom búzacsírával. Érdemes volt!:-)

1 cs búzacsíra

0,5 cs áztatott dió

1 cs szeder (fagyasztott)

2 körte

2 banán

2 alma

1-2 ek méz (ha túl savanyúnak találjuk)

A gyümölcsöket kockázzuk, a diót közepes darabokra vágjuk, majd jól összekeverjük a frissen leöblített búzacsírával.

Fogyasszuk jó étvággyal!:-)


Meggyes gyümölcsleves



Hozzávalók:

1,5 cs meggy (fagyasztott)
0,5 cs szeder (fagyasztott)
2 körte
2 banán
2 alma
3-4 db kivi
kókusztej
2 ek méz

A fagyasztott gyümölcsöket felengedjük (a levük is kell, az színezi meg a levest), a többit felkockázzuk, majd elkeverjük a mézzel. Ha ez kész, ráöntjük a kókusztejet a felső, zsírdús rétege nélkül. (A mézet el is turmixolhatjuk a tejben, most épp nem volt szabad a turmixgépem...)


A képen alig látszik a meggy, de ott volt! Lesüllyedt az aljára, de nagyon jó ízt, és színt adott neki.

Hajdinacsírás gyümölcssaláta



1,5 cs csíráztatott hajdina
2 banán
2 körte
3 alma
1,5 cs szilva (fagyasztott)
2 ek méz


A gyümölcsapparátus itt is majdnem ugyanaz, mint az előzőeknél (ezek voltak kéznél...), de a szilva és hajdinacsíra miatt egészen más karaktere lett. Lágy, krémes, finom és tartalmas reggeli.


És végül egy csöppet sem fogyókúrás, de annál finomabb desszert: élő marcipán!

Már említettem, hogy terveim között szerepel egy cukormentes, nyers marcipán elkészítése, és most meg is született.

Ez is nagyon egyszerű. Lássuk már, lássuk már!:-)


Marcipán duett



A világosabb szín a mandula, a sötétebbik pedig dió, méghozzá sötét színű, így az íze is elég erőteljes.

A mandulát és diót egy éjszakára beáztattam. A mandula héját csak meleg (forró) vízbe mártás után tudtam leszedni, még mielőtt kihűlt (és rászorult) volna. Elég macerás munka, de a jó célért mindent!:-)
Az olajos magokat ezután teljesen visszaszárítottam aszalóban (de lehet radiátoron, vagy légkeveréses sütő legalacsonyabb hőfokán nyitott ajtónál is).

Darálás után pedig kristályos mézzel kevertem el. Vagyis gyúrtam össze, 5:4 arányban, olajos mag:méz. Tehát 500 g mandulához, illetve dióhoz 400 g kristályos mézet használtam, hogy ne legyen szörnyen édes. Olyan volt, mint egy sűrű linzertészta (tizenegy-két évesen sütöttem legutóbb...)

A kristályos méz vegyes méz, így "egyénenként", fajtánként különböző lehet az íze.

Nem emlékszem pontosan, hogy milyen íze van az igazi marcipánnak, de az biztos, hogy ez csodás!

Fogyasztható önállóan, golyóként (édesszájúaknak, mint én...), gyümölcspalacsinta töltelékeként, gyümölcsbe töltve, vagy ahogy tetszik.


Próbáljátok ki!

2009. november 26., csütörtök

Első nyersételes előadásaim...

Ez pedig inaktivitásom egy másik oka:

Ma lesz az első alkalom, amikor az élő ételekről beszélek, és gőzerővel készülök egész héten. (A meghívó elkészítésében is volt némi részem...)

A bemutatott ételeket természetesen lencsevégre kapom majd, és megosztom az új recepteket, persze csak akkor, amikor az időm engedi...

2009. november 25., szerda

Homokozó a lakásban?!


Ez az egyik ok, amiért nem írok mostanában:

Aláfalazás, nyílászárócsere (5 ablak, 1 bejárati ajtó), falbontás (60 cm széles sárba rakott kő- hogy ez mennyi porral jár!!!), boltívépítés. nagy vonalakban ennyi... A munkák október vége óta folynak, november eleje óta pedig teljesen felfordult a konyhám.

De már rendeződünk:-)

A "homokozó" eltűnt... (a gyermek még megvan:-)

A téglák szépen sorakoznak (azóta már el is tűnt nagy részük a boltívben:-))

És az intenet is biztonságban:-)

A boltív holnap elkészül, ha minden igaz, persze még utána is lesz bőven teendője az én ügyes férjecskémnek. De a végeredmény megéri a fáradságot!:-)

Hamarosan jelentkezem sok-sok recepttel!

2009. november 3., kedd

Hajdina lapocskák

Amilyen egyszerű, olyan finom és mutatós!



A müzlihez és müzliszelethez hasonlóan itt is 2 napos hajdinacsírát használtam.
A képen datolyás, illetve othellós változat látható, de készítettem már mazsolásat és szedreset is (hamarosan körtéssel is próbálkozom, biztosan finom lesz az is:-)).

A lényeg, hogy 1:1 arányban kell a szósz, illetve a hajdinacsíra. A hűtőben való "marinálódás" után is nedvesebbnek kell lennie (ld. datolyás müzliszelet képén), hogy aszalással ne töredezzen apró darabokra.

Egy tálcára 1 kg szószós hajdinacsírát kenünk fel, majd bevagdaljuk (én a 6x6, vagy 7x7 négyzet híve vagyok).

Az aszalás 16-20 óra, 10-12 óra elteltével érdemes először próbálkozni a fordítással.
Minél tovább aszaljuk, annál ropogósabb lesz.

Gyümölccsel, zöld turmixszal együtt komplett reggeli!