Kukorica-ötletek

Az utóbbi időben megint elég inaktív voltam…


Most költözködünk át a nagyobb, szomszéd lakásba, az utolsó táborok is lementek (férjem itt dolgozott nagyon aktívan és magas óraszámban…), aztán lementünk a békés megyei rokonokhoz szabadságra…

Gitta kérdezte a 10 kedvenc ételemet, de mielőtt erre válaszolnék, még felteszek néhány receptet.

Akkor térjünk is a tárgyra: a kukorica.

Már kicsit lement a szezon, de talán még nem késő…

A zsenge, friss kukorica nyersen is fogyasztható, és nagyon finom (csak úgy,a csőről lerágva is), ahogy erről Gittánál már olvashattunk ITT. A receptet én is kipróbáltam, csak kicsit pörköltösebbre késztettem.

Kukorica pörkölt

2 cső kukorica
1 piros húsú paprika (lehet kaliforniai, pritamin, vagy csak egyszerűen érett tv paprika…)
2 paradicsom
1 diónyi vöröshagyma
Só
.
A kukoricán kívüli összetevőket turmixoljuk, ízesítjük, majd jöhetnek bele a csőről levágott, ropogós, édes kukoricaszemek. Hmmm!

Az első alkalommal tettem bele 1 teáskanálnyi spirulina port is, mivel sok jót olvastam róla. Az ízével nem is volt gond, viszont a színe… Nem mindennapi… Így varázsoltam étvágygerjesztővé:

A családnak, sőt az épp látogatóban levő sógornőmnek is nagyon ízlett, cukkíni spagettivel és paradicsomos salátával, krékerrel komplett ebéd. Azért a kezdeti, szín miatti bizalmatlanságra való tekintettel, megfogadtam, hogy legközelebb kihagyom a spirulinát.

Így is tettem, amikor egyik hétvégére eljöttek szüleim és testvéreim. Még apukám is teljesen odavolt a kukoricapörköltért. Akkor pár szem kesudiót is tettem a szaftba, amitől finom krémes lett.

Kukoricás kréker

Először a két éve nyerskosztos barátaimnál kóstoltam, aztán Urbán Vali honlapján megtaláltam a receptet. Persze, most is változtattam kicsit rajta.

2 cső kukorica
1 cs napraforgócsíra, vagy áztatott napraforgó
0,5cs lenmag
Só

A hagymát kihagytam, hogy gyümölcs mellé is jó legyen.
A kukoricaszemeket turmixoltam, a lenmagot szárazon daráltam (aprítóban). A napraforgó szintén szárított volt, így összekeverés után sűrű masszát kaptam.

Épp nem volt otthon az aszaló, így a tapadásmentes nyújtómon való kinyújtás után szeleteltem, majd a sütő fém rácsára pakoltam, és napon aszaltam reggeltől estig.

Jó ropogós kréker lett belőle.

Kukoricás-gombás pástétom

1 cső kukorica
Kb. 100 g gomba
1 paradicsom
0,5 cs hajdinacsíra
0,5 vöröshagyma
1 cs napraforgó
Só
Olajbogyó leve

Az összetevőket turmixoljuk, a napraforgó kivételével. Utóbbit áztatás, vagy 1 napos csíráztatás után megszárítjuk (napon vagy aszalóban), majd szárazon daráljuk (akinek van, kávédarléóban, én aprítót használok).

Ízesítésnek fekete olajbogyó levét használtam, amitől különleges, selymes íze lett, és persze finom gombás is. Olajbogyóval, paradicsommal és mungóbab-csírával díszítve tálaltam, jégsaláta levélben. (Akkor épp egyedül ebédeltem otthon, úgyhogy csak a magam, és olvasóim gyönyörködtetéséért:-)

A pástétomot ajánlom krékerre kenve, saláta társaságában.

Végül egy kis csemege:


Ropogós kukoricafalatok

Néhány éve került a kezembe sózott, pörkölt kukorica, az ötlet innen jött.

A kukoricaszemeket egyszerűen csak megaszaltam. Olyan ropogós lett, mint pörkölt társa, de természetesen én nem sóztam meg. Így csak egy roppanós, édes falatka lett belőle. Az aszalás miatt koncentrálódott a kukorica édessége. Hihetetlenül egyszerű, és finom!

Ráadásul így télire is elrakhatunk a kukoricából, megőrizve a vitaminokat, ásványi anyagokat és enzimeket!

Komplettált kenyér

Annyi megosztani valóm van, hogy sosem tudom, épp melyiket írjam... Elkezdtem egy "Gyerek-ötletek" című bejegyzést, de közben többen kérték, hogy tegyem fel a kenyérreceptet is.

Talán utóbbi gyorsabban fog menni, és úgyis sütnöm kell ma, úgyhogy ez következik.



Hozzávalók:

olajos magok:

1 cs napraforgómag, és
fél cs tökmag egészben

fél cs szezámmag,
fél cs barna lenmag, és
fél cs sárga lenmag megőrölve, hogy fel tudja dolgozni a szervezet (ahhoz túl aprók, hogy mind el tudjuk rágni...)




kovászhoz:


fél élesztő (25 g)
fél ek méz
kb. 1 cs meleg víz
kb. 1 cs teljes kiőrlésű búzaliszt


Az élesztőt és mézet feloldom a meleg vízben, majd belekeverem a lisztet. Akkor jó, ha kissé ragacsos, kemény massza lesz:



Meleg helyen felfuttatjuk, 1-2 alkalommal megkeverjük, mielőtt kifutna a tálból. (Minél tovább dolgozik, annál jobb.)


Őrölni valók:


hüvelyesek:

1 cs barna lencse (jó sok van most)
3 ek vörös lencse
5 ek csicseriborsó
3 ek azuki bab (a bordó)
3 ek mungó bab (a zöld)



gabonák:

1 cs hajdina
3 ek köles
3 ek kukorica (darát szoktam, de most csak pattogtatni valót találtam....)
3 ek tönkölybúza (vagy több, ha van...)
1 ek amaránt (már majdnem elfogyott...)
6 cs búza

Zabot, árpapelyhet, és barnarizst is szoktam belerakni, de most kifogytam ezekből .

+ 3-4 cs fehér liszt
3-4 ek só (célszerű a száraz hozzávalókkal elkeverni)
+4-5 cs víz

A száraz magvakat a házi malmommal megőrlöm, majd amikor a kovász is kellőképpen felfutott, az egészet egy nagy tálban összegyúrom (Most először mértem le, és majdnem 4 kg volt a tészta!). Ennél azért kisebb mennyiséggel szoktam dolgozni, és a hozzávalók aránya is változtatható ízlés, és a rendelkezésre álló alapanyagok szerint:-)

Kb. fél órát hagyom kelni, konyharuhával lefedve. Aztán jöhet a nyújtás, díszítés (sárga és barna lenmag+szezámmag), darabolás.

Azért négyzet alakúra vágom, mert így jobban átsül, mint vekniként, mutatósabb, gyorsabb, mint pogácsaszaggatóval, és kevesebb a hulladék. A levágott szélekből pedig kiflit tekerünk Jázminnal, rettentően élvezi a dolgot.

Először kelesztem a sütőben 50 fokon, 5-15 percig (attól függ, mennyire sürgős, és van-e helye a kelésnek, most nem volt...). Majd 150-200 fokon sütöm jó egy órát.

Az illata és az íze, hmmmmmmmmmm!

Ezt ki kell próbálni!:-)

A sokszínű kókuszreszelék...

A zenei tábor pesti, záró koncertjéről hazafelé jövet mivel is tölthetném drága időmet (a munka után persze), ha nem bejegyzésírással?:-)

A kókuszreszelék, bár nem tartozik a legegészségesebb olajos magok, illetve készítmények közé, de nagyon szeretem, mert változatosan használható fel, és finom!!!


Én többnyire kókusztejet készítek belőle:

200 g kókuszreszeléket egy éjszakát (vagy néhány órát) áztatok, leöblítem, majd egy fél tk sóval, kevés mézzel és vaníliaporral (vagy egy 2 cm-es vaníliarúddal) ízestve turmixolom. Először csak annyi vizet teszek hozzá, hogy éppen ellepje, később higítom (így apróbbak lesznek a szemcsék, hatékonyabb a hasznos anyag kinyerése), turmixolom tovább.

Mivel hideg vizet használok, a kókusz zsiradéka kicsapódik a turmix tetejére, illetve oldalára, ilyen "habos" lesz:

A zsiradékdús részt mindig lekanalazom, és külön szűröm le szűrőzsákkal, így kapom a kókuszvajat. (Általában 60 ml lesz egy adagból, de volt már, hogy 90 ml-t is "kisajtoltam" belőle.) Olyan az íze, mint a teavajé, nagyon szeretem...


Ezt lehet margarin helyett használni, és csoki is készíthető belőle (konkrét recept később).

A maradék kókusztejet is leszűröm szűrőzsákkal, így egy áttetsző-fehér, kelllemesen lágy ízű kókusztejet kapok.

Meg egy adag kókuszmaradványt... Mivel előre beédesítem, édes töltelékbe vagy kókuszgolyóba szoktam felhasználni.

Kókuszgolyót már raktam fel, most jöjjön néhány kókuszos tekercs, azért, mert egyszerűek, finomak, és laktatóak.

Reggeliként vagy vacsoraként fogyasztjuk zöldturmix vagy gyümölcs, gyümölcsleves kíséretében, mert önmagában nagyon tömény.

A "tészta" egy aszalt gyümölcslap, ami 1 kg gyümölcsből készült.

Általában almát használok, mert ez semleges ízű lesz. Kicsumázva, hámozás nélkül darabolom, összeturmixolom, felkenem a tapadásmentes alátétre (vagy sütőpapírra), majd aszalom, amíg teljesen ki nem szárad. Így akár hónapokig is eláll, szobahőmérsékleten, hűtés nélkül (műanyag fedeles dobozban, és alufóliába tekerve is kipróbáltam már). Citromhéjjal/citromfűvel, vaníliával vagy fahéjjal is fűszerezhetjük, de én csak a tölteléket szoktam...

Kókuszos-karobos tekercs

Összeturmixoltam 1 banánt és egy almát 1-2 ek karobporral, és 3-4 ek mézzel, majd hozzákevertem a kókuszpéphez, végül felkentem az almalapra.

Marcipános-kókuszos-karobos tekercs


Most is almalap, a töltelékbe a kókuszpéphez jött méz, karobpor, és egy kis áztatott mazsola, datolya.

Hogy legyen egy kis pikáns íze, barackmagból készült marcipánt kockáztam bele.
Mivel nem én készítettem a barackmag-marcipánt, így cukor is van benne, meg sajátosan kesernyés ízű, ezért csínján bántam vele.


Már egy ideje tervezem, hogy készítek mandulából cukormentes marcipánt, de eddig az idő-alapanyag-elszántság hármasból mindig csak kettő volt meg:-) Ha sikerül, feltétlenül megosztom a receptet.

Kókuszos-banános tekercs

A tészta itt is almalap. A kókuszpéphez jött egy kis méz, hogy édesebb legyen, és összeálljon valamennyire. Aztán rászeleteltem egy kis banánt:

Tekerés, szeletelés, és már ehetjük is!:-)


Tipp: Ha nincs arra idő, hogy néhány órát álljon a tekercs, egy kis vízzel érdemes lekenni a gyümölcslapot, mielőtt megtöltjük és feltekerjük. Így puhább, szeletelhetőbb, és könnyebben ehető lesz.

A tekercsek hűtőben tárolva elállnak 1-2 napig, csak számítani kell rá, hogy a gyümölcslap felszívja a töltelék nedvességét.

Még végtelen variáció van a kókuszpép felhasználására.

Jó próbálkozást!

Zene, zene, zene...

A zene nagyon fontos számomra, hogy az ép testben ép lélek is legyen :-)

Nem csak hallgatni szeretem, sőt, művelni sokkal jobb:-)

Van egy régizenét (reneszánsz, barokk) játszó, éneklő kis csapatunk, akikkel a távolság miatt sajnos ritkán jövünk össze... De a közös zenélésekkor mindig újra "szárnyalok", mint "régen", "fiatalkoromban":-) Azaz még lánykoromban. (Az anya és feleség szerep hétköznapi szürkeségéből kivon, és színesíti az életem a muzsikálás:-))

A lényeg, hogy nagyon szeretek együtt zenélni a régi, és új barátaimmal. (Persze azért is, mert őket is nagyon szeretem, hiszen együtt nőttünk fel...)

Minden nyáron van egy 10 napos zenei tábor itt, Bózsván, ahol erre is lehetőség nyílik.

Rendszerint koncertekkel zárjuk a táborokat. Ez idén sincs másként.

Az első koncert Pálházán (Bózsvától 4 km) lesz, augusztus 7-én, pénteken, 16 órától, a helyi művelődési házban. Gondolom, ez kevés olvasómat érinti.

A táborzáró koncert viszont Budapesten lesz 2009.augusztus 9-én, vasárnap, 16:00-kor az Olasz Kultúrintézetben.




A műsor a következő:

Bach: Az Isten útja biztos út (korál)
Pachelbel: Magnificat
Bach: g-moll zongoraverseny
Bach: Ó, örvendj, hív a lélek!
Stradella: Irgalmazz, Istenem!
Mozart: Laudate Dominum
Vivaldi: Magnificat

A Bach korálban, a Mozart Laudate Dominumban, illetve a Vivaldi Magnificatban a kórusban fogok énekelni, azt alt szólamban. A Pachelbel Magnificatban pedig continuot (basszus kíséret) játszom csellóval.

A művek szépek, tiszta élvezet bennük részt venni, hallgatni is biztosan nagy élmény:-).

A kedvencem Pachelbel Magnificatja, ezt kamarakórus énekli (nagyrészt a barátaim), és nagyon jól vezényli a karvezető:-)

Szeretettel hívok mindenkit!

Ismét saláta...

Nem vagyok túl aktív mostanában... Nagyon zajlik az élet, munka, rokonlátogatás, költözködés.

Jöjjön egy egyszerű és nagyszerű saláta:

Fodros saláta

fehér és vörös (lila) színű saláta (most Lollo Rosso és Bianco)
uborka
olívaolaj
só
mungóbab-, és hajdinacsíra, ha tartalmasabban szeretnénk.

Paradicsomosan szeretjük a salátákat, de ebből nem hiányzott. Én teljesen odáig voltam érte! Férjem is csak a csírákat sokallta kicsit...

Önmagában is elég tartalmas (a hajdina nagyon laktató), főként ilyen meleg nyári napokon.

Jó étvágyat!

"Élő" születésnap(ok)

Férjem július 16-án ünnepelte születésnapját. Már hetekkel a jeles nap előtt gondolkodtam, hogy mivel, és hogyan tudnám meglepni, mivel házasságkötésünk óta (2006) ez volt az első év, amikor nyugodtabb körülmények között lehetőségünk volt az ünneplésre (első évben 1,5 hónapos kislányomra fordítottam az energiámat, a másodikban pedig, a költözködés kellős közepén, romokban állt a konyhám).

A kertszomszédban levő táborban nyaraltak, illetve dolgoztak hárman legjobb barátaink közül, így őket is áthívtam.

De mi legyen a menü? Természetesen torta kell, az pedig gyümölcsösen finom. És ne legyen gond az ételtársítással sem…



Egy darabig gondolkodtam, és végül ez született:

Gyümölcsleves kókusztejjel

Levesbetéthez:
alma
szilva
őszibarack
ananász

léhez:
kókusztej (zsiradékdús felső réteg nélkül)
4-5 szem szilva
2-3 ek. méz vagy egyéb édesítőszer

A gyümölcsöket összedaraboltam, majd felöntöttem a gyönyörű, rózsaszínes lével.


A vendégeink szerint nagyon "ütős" lett, és kár ezeket a finom gyümölcsöket főzéssel elrontani. És valóban! Hat felnőtt volt az ünnepi asztalnál, és a kétéves Jázmin lányunk, a 4 liter leves pedig az utolsó cseppig elfogyott! A fotóhoz is újabb adagot kellet készítenem (A szülinapi verzió gusztább, szebb volt, csak arról lemaradtam…)

A leves mellé kínáltam egy kis komplettált kenyeret, amit újabban kocka formában készítek:



Már említettem –ITT–, talán majd egyszer felteszem a pontos receptet is, ha valakit érdekel.

Kókuszgolyó

Alapmasszához:
2 csésze áztatott mazsola, datolya (keverék), aprítóban eldolgozva
kb. 1,5 csésze kókuszpép (amennyi maradt 200 g reszelékből tej készítése után)
2-3 ek méz
karobpor

Egy kis zöldet is bele akartam csempészni, hogy még teljesebb értékű legyen:
2-3 szál citromfű (10 cm-es friss hajtás)
2-3 szál csalán
1 alma
1-2 szilva
0,5 csésze áztatott goji berry (a magas C-vitamin tartalma miatt)
3-4 ek kendermag (mivel rendkívüli fehérje forrás)

Fentieket összeturmixoltam, majd hozzákevertem az alapmasszához.

Elég híg lett, a sűrítéshez a következőket használtam:

0,5 cs barnaköles liszt
0,5 cs zabpehelyliszt
1 cs hajdinacsíra liszt (a csírát napon megszárítottam, majd házi malommal őröltem)
0,5 cs kókuszreszelék

A golyók közepébe most szilva került, 8 felé vágva. Kókuszreszelékben meghempergetve tálaltam.


Hűtőben akár 1,5-2 napig is eláll! (Legalábbis nálunk, a hegyekben, alföldön kicsit gyorsabban romlanak a dolgok, tapasztalataim szerint.)

Kicsit ijesztő lehet a sok összetevő, általában csak az alapmasszát szoktam sűríteni valamilyen liszttel, esetleg lenmaggal.

Szilvás-ananászos torta

Az ihlet most is Gittától… Mint mindig, most is saját szájízem szerint módosítottam.

Az alaphoz:

2 cs mazsola, datolya keverék
1 cs dió (áztatva, majd napon megszárítva, hogy egyben gyorsabban aszalódjon majd)
0,5 csésze kendermag
0,5 csésze napraforgómag
2 cs hajdinacsíra liszt
1 cs búzacsíra liszt
3-4 ek méz (nem volt elég édes, mert a mazsola inkább csak savanyította…)

Az első 4 hozzávalót aprítóban eldolgoztam, majd a lisztekkel, mézzel linzertészta sűrűségű masszát készítettem belőle.

A kiszemelt formákat sütőpapírral kibéleltem, majd belenyomkodtam a masszát kb 1-1,5 cm vastagságúra, 2 cm magas peremet képezve. A sütőpapír segítségével egyben kiszedtem, majd a sütő rácsára helyezve aszaltam az alapokat (Az aszalót kölcsönadtam a családnak, sárgabarack eltevéséhez:-)).


A legalacsonyabb hőmérséklet 50 fok a sütőn, ez alá szoktam csavarni, és benyújtott kézzel ellenőrzöm, hogy nem túl magas-e a hőfok. (Az 50 fok már elég meleg, jó "nyári hőségnek" kell lenni odabent) Néhány óra elteltével óvatosan le lehet fejteni a sütőpapírt, így gyorsabban szárad. Legalább fél, de inkább egy napig kell aszalni, hogy jól bírja majd a nedvesebb tölteléket. Mivel az összetevők nagy része száraz, összemenni nem fog, csak szárazabb lesz.

A töltelékhez:

1 alma kockákra vágva (héjastól, hiszen ebben találhatók a flavonoidok is)
4-5 szem szilva kockázva
0,5 alma reszelve

A reszelést hosszadalmasnak találtam így turmixoltam 1,5 almát, 3-4 szilvát, pár ek mézet (szörnyű, minden piszok savanyú volt, muszáj volt édesítenem, és ez volt kéznél...)

Ez is nagyon híg lett (ez egy ilyen peches nap volt, semmi nem ment úgy, ahogy szerettem volna…), így kb. 0,5 cs dió is ment bele. Állag szempontjából jót tett neki, viszont nagyon tömény lett tőle a torta. Inkább valami semleges ízű liszttel sűrítsünk, pl. zabpehelyliszt, hajdinacsíra liszt. Vagy kevesebb híg szószt kell használni...



Díszítés:

Kesudiókrém:

Kb. 100 g kesudió
1 citrom leve
1 tk vaníliapor
Kevés víz
1 ek méz

A kesudiót először aprítóban őröltem, aztán a többi hozzávalóval turmixba tettem a nagy részét, simára kevertem. (Azért jó kevés őrölt kesudiót félretenni, hogy tudjuk sűríteni, ha véletlenül túl sok vizet használtunk.)

A kesukrémmel szépen körbekentem a megtöltött torta szélét. (Az íze gyermekkorom egyik kedvenc desszertjét, a krémtúrót idézi, önállóan is nagyon finom, de egyszerre csak keveset szabad belőle enni, nagyon tömény).


Gyümölcsdísz:

Fél ananász fele hosszú csíkokra vágva, a többi kockázva.
4-5 szem szilva hosszú csíkokra vágva

Az ananászkockákat a „kesukoszorú” közepébe nyomkodtam, így már kicsit jobb lett a színhatás:-).


A hosszú csíkokat körberaktam, majd jöhetett a „nagy szám” középre: 24.



Jázmin, ahogy meglátta, folyamatosan azt hajtogatta, hogy „Ez torta!”, és alig győzte kivárni, hogy felvágjuk.

Már említettem, hogy nagyon tömény lett, így még egy kis görögdinnyét is „utána kellett küldeni”, de a férjem, és a vendégek is nagyon elégedettek voltak, és kellemes hangulatban telt az este.

Őszibarackos-szilvás torta

A kerek tortaalapból édesanyámnak, és húgomnak készítettem hasonló tortát 18-ára, reggelire (édesanyám születésnapja, a húgomé előbb volt, de csak most tudott összegyűlni a család).

A töltelék ebben:

2 barack,
4 szilva,
3 ek méz összeturmixolva,
és 3-4 barack, 6-8 szilva kockázva.

Ez is híg lett, de most nem akartam semmivel sem elrontani. (Kevesebb turmix kellett volna.)

Kesukrém került itt is a torta szélére. Az egész család nagy megelégedéssel fogyasztotta, szüleim és bátyám nem is érték be egy szelettel, én sem:-).

Ez sokkal jobban sikerült, az édes krémben a savanykás darabok, lágy kesukrémmel, és édeskés alappal. Hmmm!



Egészséges, egyszerű, és nagyon finom!

Próbáljátok ki!

Életmód tábor Bózsván

Az egészséges életmód iránt érdeklődők, és Tóth Gábor tisztelőinek figyelmébe ajánlanék egy tábort, amely Bózsván kerül megrendezésre augusztus 9 és 16 között. (Talán még van hely...)

A táborban jelen lesz és előadást tart többek között Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök, és Wolfgang Köbel természetgyógyász.

Két napot szánnak a nyers, élő étkezés megismertetésére, bemutatására is, melyben tevékeny részt vállal majd egy csaknem 2 éve így étkező család, kedves barátaink.


Itt olvasható a szervezők meghívása:



KEDVES JELENTKEZŐK!

A tábor 2009. augusztus 9-től 2009. augusztus 16-ig, vasárnaptól vasárnapig, vagy vasárnaptól péntekig tart. Az intézmény alapvetően bibliatábor, de lehetőséget ad más jellegű programok szervezésére is. Így szerveztük meg az életmód táborunkat is.

Többek részéről felmerült az igény, hogy legyenek „lelki” előadások, beszélgetések is, így fakultatív jelleggel minden nap reggeli előtt közös bibliatanulmányozást tartunk azokkal, akiknek erre igényük van. Továbbá az egész szombat napot erre a célra szentelnénk, péntek naplementétől szombat naplementéig, majd tábortűzzel zárnánk a szombat estét. Természetesen aki nem kíván részt venni a lelki programokon, vagy ideje nem engedi, hogy vasárnaptól vasárnapig maradjon, annak lehetősége nyílik vasárnaptól péntekig maradni és a táborozási díjat is eszerint fizetni. A táborozási díj tartalmazza a napi háromszori bőséges étkezést, vegetáriánus, vegán ételekkel.

Jelentkezési létszám maximum: 200 fő, regisztráció az előleg befizetések alapján.

Programok:

Az érkezési nap programja:

14:00 ebéd,
18:00-ig szálláshely elfoglalása,
18:00 vacsora,
19:00 tábornyitó

Napi programok:

7:00-7:45: Fakultatív reggeli biblia tanulmány,
8:00 Reggeli,
10-16: Kirándulások (Füzéri vár, Kőkapu- kisvasúttal, Koprina túra, Füzérradványi kastély-park, Nagy Milic, evezés a Tisza-Bodrog találkozásánál, Sólyombérc, Sátoraljaújhelyi libegő16-18:00: Főzőkörök (zöld turmixok, sütemények),
18:00 Vacsora,
19:00-21:00 Esti előadás.

A napi programok az időjárás függvényében módosulhatnak.

Szeretettel várunk mindenkit: Kulcsár Attila, Juhász Zsolt


PÁR SZÓ BÓZSVÁRÓL:


Bózsva Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sarkában, a magyar-szlovák határ közelében, hazánk egyik legszebb kistáján, a Hegyközben fekszik. Jól megközelíthető település, melyet átszel a Bózsva-patak. Közelében jelentős kiterjedésű erdő húzódik.

BÓZSVAI SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK:

A táborozási díj összegét a táborban eltöltött egész napok száma szerint határozzuk meg.
Az érkezési és távozási napok fél-fél napnak számítanak.
A tábor zavartalan működése érdekében kérjük vendégeinket, hogy a helyszínre a turnus első napján 14 órától érkezzenek, es az utolsó napján de. 10 óráig távozzanak.

A résztvevők számára napi háromszori étkezést (az egészséges életmód alapelvei szerint készített vegetáriánus ételeket), tisztálkodási lehetőséget és szállást biztosítunk.

Bózsván az alábbi szálláslehetőségeket ajánljuk két, egymáshoz közeli táborhelyünkön:

· 4–6 ágyas, különböző típusú faházakat (180 fő részére),
· 8–12 ágyas szobákat kőépületben (40 fő részére),
· Nagy, parkosított területen sátorozási lehetőséget,
· Lehetőség nyílik a faluban szobák bérlésére. Ez a szállásadóval előzetes egyeztetést igényel.

A saját sátorral érkezőket kérjük, hogy teljes felszerelést hozzanak, mert sem matracot, sem ágyneműt nem tudunk adni. A zuhanyzók és a vécék a kőépületekben tálalhatók.


Jelentkezés és további tudnivalók -ITT- (Az oldal alján a Jelentkezésre kattintva navigálhatunk tovább)


Én biztosan ott, illetve itt leszek!:-)